- 31
Budapest I. kerület, Várnegyed, Döbrentei utca
-
Kínálati ár: 62 500 000 Ft Jelenlegi ár: 62 500 000 Ft
Korábbi ár: 69 900 000 Ft
Kalkulált ár: 159 033 Є69 900 000 Ft -
38 m2
Alapterület
-
-
Telekterület
-
2
Szobaszám
- Alapterület 38 m2
- Telekterület -
- Szobaszám 2
- Web www.ingatlantajolo.hu/8652435
- Négyzetméter ár 1 644 737 Ft/m2
- Értékesítés típusa Eladó / Kínál
- Kategória Lakás
- Típus Téglalakás
- Emelet 4.
- Állapot Átlagos
- Építés éve 1967
- CSOK igénybe vehető nem
- Kilátás nincs megadva
- Tájolás nincs megadva
- Ingatlan komfort nincs megadva
- Parkolási lehetőség nincs megadva
- Építőanyag nincs megadva
- Bútorozott nincs megadva
- Akadálymentesített nincs megadva
- Erkély, terasz nincs megadva
- Kert kapcsolat nincs megadva
- Klíma nem
- Szigetelt nem
- Havi rezsiköltség nincs megadva
- Lakásbiztosítás nincs megadva
- Kábelszolgáltató nincs megadva
- Elektromos autó töltés nincs megadva
Energetikai besorolás:
AA++
AA+
AA
BB
CC
DD
EE
FF
GG
HH
II
JJ
Az ingatlan leírása
#VÁRKERTBazár #MAGASemelet #GARZONlakásELADÓ az I. kerületben, a VÁRKERT BAZÁRtól néhány perc sétára egy 4. emeleti ingatlan kis lakóközösségű, felújított, hangulatos épületben, a MESEMÚZEUM mellett.
38 nm-en két (nappali, hálószoba) helyiség, fürdőszoba és főzőkonyha.
A nappali ablaka a belső udvarra, az Alexandriai Szent Katalin-templomra néz, míg a hálószoba ablakából a Budai Várat láthatjuk.
Ideális művészeknek, stúdiónak, első lakásnak, fiatal pároknak, vagy akár irodának, befektetésnek.
A rezsi minimális, a lakás egyedi kialakítása miatt télen meleg, nyáron hűvös.
Kilátásként a Budai Vár és a Gellért hegy biztosít egész évben csodálatos hangulatot bármilyen tevékenységhez.
a Döbrentei tér és utca névadója:
Bár sem a tér, sem az utca nem viseli Döbrentei Gábor (2001-ben felállított emlékoszlopa a róla elnevezett utcában áll) teljes nevét, mégis olyan volumenű ember volt ő, aki megérdemli, hogy egyből vágja mindenki, hogy bizony az egykori költő és királyi tanácsos a névadó.
Az, hogy pont Budán neveztek el róla egy utcát meg egy teret, egyáltalán nem véletlen. Döbrentei a reformkor jeles alakja volt, így a magyar nemzeti törekvések egyik fontos szereplője is. 1844-ben a Honderű nevű lapban cikksorozatot indított el Visszamagyarosítás Pesten címmel, és írásaival azt kívánta elérni, hogy a budai oldal külterületei visszakapják eredeti magyar nevüket a német helyett.
még egy kis történelem:
Magyar Film Iroda Rt. (MFI)
Központi iroda és gyártelep:
Budapest I. Döbrentei utca 11. (1926. november - 1928. október)
1926 novemberétől a Filmiroda az I. kerületi Döbrentei utca 11. számú házba költözött, ami a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjintézetének volt az épülete.
A laboratórium és az irodák a ház földszintjén és részben annak pincéjében voltak elhelyezve, igen egyszerű filmtechnikai berendezésekkel. Komolyabb fejlesztésekre és a berendezések cseréjére csak 1928-ban került sor, amikor a Külügyminisztérium megbízásából megkezdődtek az egész országot külföldön is reprezentáló, egész estés országimázs-filmnek, a Hungáriának felvételei.
Tőrey (Taubinger) igazgató Somkúti operatőrrel Berlinbe utazott és onnan rendelte meg az új eszközöket: kamerát, félautomata kopírozógépet, programszalag lyukasztót, higanygőz lámpával felszerelt címfelirat-készítőt.
Ezzel egyidejűleg a szűk Döbrentei utcai helyiségekből a teljes Filmiroda átköltözött az MTI és Magyar Rádió Rt. akkor frissen felépített Főherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) utcai székházának III. emeletére.